Sosem tudok olyan káposztasalátát készíteni, amilyet étteremben lehet rendelni. Amiben a káposzta nem ropog, hanem kicsit meg van ereszkedve, és az íze jó fűszeres. Nálam többnyire harsog a káposzta, és az íze sohasem elég erős. Sok tanácsot kaptam már, de az a gyanúm, hogy az időnek fontos szerepe lehet a megfelelő paraméterek kialakításában.
Majonézes káposztasaláta (4 adag):

1 nagyobb répát megtisztítunk, 1 kis fej káposzta* torzsáját kivágjuk, és a zöldségeket a zöldségszeletelő tökgyaluló feltétjével lereszeljük. Szórunk rá bőven sót, és egy kevés kristálycukrot. Összekeverjük, és egy óráig állni hagyjuk. Fél tubus majonézt összekeverünk 1 kis pohár tejföllel, 1 teáskanál mustárral, kis porcukorral, sóval, fehér borssal, és fél citrom levével. A zöldségeket alaposan kicsavarjuk, és összekeverjük a mártással**. Egy éjszakát állni hagyjuk.
*A logisztika legnehezebb része a kicsi fej káposzta beszerzése volt.
** Itt jutott eszembe, hogy tehettem volna bele egy kis fej karikára vágott vöröshagymát is, de legközelebb inkább az elején, hogy az is sózódjon együtt a többi zöldséggel.
Mindehhez sikerült kipróbálni a DM újabb krumpliízesítő keverékét, a csípőset. De az igazán zseniális továbbra is a fokhagymás-rozmaringos.

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
"A salátába a bölcs hinti a sót, fukar az ecetet, tékozló az olajat." Főzés, olvasás, elmélkedés

RSS
BoMi 2007