Diós habos

Amikor a vasárnap délutáni kávé fölött kiadtam a parancsot, hogy valaki süssön sütit, nem jelentkezett egyetlen önkéntes sem. Be kellett látnom, ha én nem állok neki, akkor nem lesz semmi. A Stahl magazin (hozzám) későn érkező karácsonyi számában találtam ezt a receptet, leginkább a Váncza könyv mágnás diósára emlékeztetett, csak sokkal nagyvonalúbban bánt a tojásokkal. Egy rövid rovancs a kamrában, és már hozzá is láttam. Azt hiszem, kevésbé kiélezett helyzetben elfeleztem volna a mennyiségeket, de így legalább csütörtökig volt sütemény, gyakorlatilag változatlan minőségben.

Diós habos lepény (a nagy gáztepsibe elég mennyiség):

Megdarálunk 28 dkg diót. 8 tojást szétválasztunk, és a fehérjéket habbá verjük kevés sóval. Fokozatosan adunk hozzá 38 dkg kristálycukrot, tovább verjük, míg fényes nem lesz. Félretesszük. 24 dkg vajat kikeverünk 20 dkg porcukorral és 1 csipet sóval. Egyenként   hozzáadunk 8 tojássárgát, végül belekeverünk 42 dkg lisztet. A nagy tepsit kibéleljük sütőpapírral, és belesímítjuk a tésztát. 175 fokos sütőben 12 percig sütjük. A kisütött tésztát kicsit hűlni hagyjuk. A tojáshabba óvatosan beleforgatjuk a darált diót. A tésztát alaposan megkenjük baracklekvárral és  a diós habot a tetejére símítjuk. Kb. 30 percig sütjük míg a diós réteg kicsit megszilárdul. Melegen hosszú keskeny csíkokra vágjuk.

A tyúkok idén télen úgy tojtak, mint veszedelem. Míg máskor ebben az időszakban úgy kell könyörögni, hogy jusson tíz tojás két-három hetente, most minden hétvégén menetrendszerűen érkezett húsz darab.

Áfonyás csigák

Pioneer Woman-ről írtam már többször. Időről időre ránézek a blogjára, megpróbálom megnyerni a felajánlott westerncsizmákat és egyebeket, és általában találok valami főznivalót. Kedvelem, hogy mindenbe beleteszi azt, ami kell. Amennyire meg tudom ítélni, a hozzávalói jó minőségűek, és az ételei nagyon hagyományosak. A vallomásos fejezetet általában csak átfutom, mert sokszor elviselhetetlenül érzelgős, ugyanakkor a képeskönyvbe való vidéki Amerikát hibátlanul hozza. Egy dolgot nem értek. Ki takarítja az óriási házat és a Lodge-nak nevezett másik palotát, ahol a tévéfelvételek történnek?
Csigát ő is gyakran süt, általában túl édes töltelékekkel, de az áfonyás nagyon megtetszett. Végre úgy éreztem, hogy az aranyáron vásárolt mélyhűtött áfonyát ebbe megéri beletenni.

Áfonyás csiga (kb. 16 darab):

15 dkg finomlisztet és 15 dkg réteslisztet összekeverünk 1 teáskanál sóval és 5 dkg porcukorral. Reszelünk bele egy kevés citromhéjat. 2 dkg élesztőt felfuttatunk kb. fél dl tejben 2 kockacukorral 15 perc alatt. Az élesztős tejet 2 tojássárgával együtt a liszthez adjuk, és bedagasztjuk. Hozzáadunk 7 dkg olvasztott vajat, és összesen kb. 2 dl tejjel puha tésztává gyúrjuk. 1 órát kelni hagyjuk, átgyúrjuk és kinyújtjuk, inkább hosszúkás alakúra. Megkenjük olvasztott vajjal, beszórjuk porcukorral és reszelt citromhéjjal. Egyenletesen elosztjuk rajta a felengedett és leszárított mélyhűtött áfonyát, feltekerjük a szélesebb oldalán kezdve. 16 egyforma darabra vágjuk és sütőppírral bélelt tepsibe rakjuk. A csigák oldalát megkenjük  olvasztott vajjal, és letakarva még 30 percet kelesztjük. 180 fokra előmelegített sütőben sütjük. Kb. 10 dkg porcukrot összekeverünk kevés tejjel, 1 citrom levével és maradék reszelt héjával és olvasztott vajjal. Amikor a csigák megsültek azonnal rájuk kenjük a cukros keveréket.

Pioneer Woman persze a máz többszörösét használta.

Makaront is tudok sütni

Ami már tulajdonképpen megfelel a gasztrobloggerek Walhallájába való bekerülésnek. A makaron az utolsó utáni mítosz, a Shrike (persze, a Hyperiont olvasom), az obulus, aminek fejében átkelünk a Sztüxön, de az  biztos, hogy Modor Tibi tollára kivánkozik.

Először akkor gondoltam arra, hogy talán én is tudnék makaront sütni, mikor eszembe jutott anyukám estike nevű süteménye, aminek a laza, folyós tésztája egy éjszakai állás során képez fényes burkolatot. Azután Eindhovenben vettem egy makaronról szóló könyvet, ennek a holland nyelvű változatát, és egyáltalán nem volt benne szó cukorhőmérőről.

Az utolsó lökést latsia receptjei, és a hozzá írt kommentek jelentették. Úgy beindultam, hogy négy nap alatt három adagot sütöttem.

a) sima mandulás, csokiganache-sal (majdnem tökéletes, kicsit egyenetlen méretű)

b) kakaós, vaniliás vajkrémmel töltve (túl sűrű, rágós és túl édes)

c) vaníliás mandulás, csokiganache-os (még mindig egyenetlen méretűek, az előrajzolt sütőpapír-betét ellenére, viszont jó könnyűek)

Makaron (kb. 24 darab)

Finomra darálunk 6,5 dkg szeletelt mandulát és jól elkeverjük 12 dkg szitált porcukorral. 2 tojás fehérjét habbá verünk, több részletben hozzáadunk 5 dkg kristálycukrot, végül 1 teáskanál vaníliakivonatot. A mandulás cukrot három részletben a habhoz keverjük, óvatos mozdulatokkal, míg teljesen egyenletes nem lesz, és úgy folyik, mint a láva. Habzsákba töltjük és 50 forintos érme nagyságú halmokat nyomunk sütőpapírra. 30 percig állni hagyjuk, majd 160 fokos sütőben kb. 10 percig sütjük. 10 dkg csokoládét felolvasztunk 1 dl tejszínben, hagyjuk kihűlni. A kihűlt makaronokat leszedjük a sütőpapírról, és a ganache-sal betöltjük. Kész.

A makaron talpának megjelenése sütés közben felér a szentostya színeváltozásával.

Eddigi tapasztalatok:

1. Nem aprítógép, kávédaráló.
2. Ha valami szilárdat teszünk a tésztába (kakaó, mogyoró, pisztácia), a mennyiségét le kell vonni a mandulából.
3. Édes töltelék (vajkrém) nem jó, mert a tészta is nagyon édes. Ganache (keserű) vagy mascarponés-gyümölcsös (savanyú) jobb lesz.
4. A habzsákból való kinyomást sokat kell még gyakorolni. Egy kézzel.
5. Nagyon sima, friss sütőpapír, jól meg kell szabni, hogy simuljon be a tepsi aljába (Négy sarkára valami adagolás közben?). Lehet ideiglenesen alátenni egy előrajzoltat (piszke-szabadalom).
6. A töltelék betöltése szintén habzsákkal.
7. Egyszer majd állni is hagyom a tojásfehérjét, ha lesz hozzá kedvem és türelmem.
8. Sütéskor a konyhai órát 10 percre állítani, és ha csörög, még van 1 perc, vagy éppen kész.

A határ a csillagos ég. Biztosan nem véletlenül vettem Londonban egy négyes csomag ételszínezéket...

"A tönkrevert ellenség folytatta gyáva előretörését"

Vaszilij Groszman (akinek a nevét a legújabb kiadások Grosszmannak írják) első regénye, a Sztyepán Kolcsugin a harmincas évek végén íródott. Magyarországon több kiadásban is megjelent az ötvenes években. A helyi könyvtárban csak az mentette meg az utolsó példányt a kiselejtezéstől, hogy Németh László fordította, ezért örök helye van a helytörténeti gyűjteményben. A regény  megjelenése után nem sokkal kitört a Nagy Honvédő Háború. A rövidlátó Groszman katonai szolgálatra alkalmatlan volt, de besorozta haditudósítónak a Krasznaja zvezda, a Vörös hadsereg lapja.

Ettől kezdve Groszman élte a katonák életét, és eljutott szinte mindenhová, ahová a Vörös Hadsereg. Kezdetben visszavonult, beásta magát Sztálingrádnál, majd megállás nélkül haladt Berlinig. Csak Treblinkánál maradt el egy kicsit, hogy egy kegyetlenül tárgyilagos beszámolót készítsen a koncentrációs tábor(ok) működési mechanizmusáról. Ugyanez a tárgyilagosság jellemzi a Krasznaja zvezdában megjelent haditudósításait is. Valószínűleg azért lettek ezek az írások nagyon népszerűek, mert mindegyikben megjelenik az egyéni sors, és az a kiábrándítóan szűkös élet, ami kijutott a Szovjetunió lakosainak. Miközben az újság vezércikkei a bejegyzés címében is olvasható, és ahhoz hasonló megfogalmazással leplezték a háború első évének fejetlenségét és veszteségeit.

A könyv Groszman cikkei, és jegyzetfüzetei alapján készült. Benne van az is, ami nem jelenhetett meg. Például az, hogy a valóságban Sztálin parancsa, miszerint nem hátrálhat meg senki, azt jelentette, hogy minden támadáskor megfelelő nagyságú egység állt készenlétben a hadseregek mögött, és a visszafordulókat agyonlőtték. Vagy arról, mi volt a sorsa az orosz lakosságnak a németek megszállta területen, és mi történt velük az oroszok visszatérése után. Groszman népszerű volt, de nem az egyetlen haditudósító, és az ő sorsa is a felettesei kezében volt. Miután négy hónapot töltött az ostromlott Sztálingrádban, a győzelem előtt a hátországba rendelték, helyére pedig kinevezték Konsztantyin Szimonovot, aki a Várj reám vers/dal szerzőjeként megkapta azt a lehetőséget, hogy tudósítson a győzelemről, és meg is írhatta később a sztálingrádi csata történetét a Nappalok és éjszakák című regényben. Groszman Sztálingrád-regénye csak külföldön jelenhetett 1980-ban, miután a kiadó 1960-ban azzal kobozta el a kéziratot, hogy 200 évig sem fog megjelenni.

A hadseregnek a háborúban is mindig jutott élelem, ha más nem, fekete kenyér. A nyolcvanas években már a kelt tésztából készült pirogokat is lehetett venni minden sarkon a nagyvárosokban (és szódavizet...). De az egyoldalú táplálkozás még akkor is visszaköszönt a viaszfehéren  püffedt arcokon és rémséges fém fogpótlásokban a metszőfogakon.

Szilvalekváros kelt gombóc (12 darab):

15 dkg finomlisztet és 15 dkg réteslisztet összekeverünk 1 teáskanál sóval és 3 dkg porcukorral. Reszelünk bele egy kevés citromhéjat. 2 dkg élesztőt felfuttatunk kb. fél dl tejben 2 kockacukorral 15 perc alatt. Az élesztős tejet 2 tojássárgával együtt a liszthez adjuk, és bedagasztjuk. Hozzáadunk 7 dkg olvasztott vajat, és összesen kb. 2 dl tejjel puha tésztává dagasztjuk. 1 órát kelni hagyjuk, átgyúrjuk, és 12 darabra vágjuk. A darabokat egyenként kerek formára kinyújtjuk, a közepükbe egy kanál eredeti szilvalekvárt* teszünk. Gombóccá formázzuk, és sütőpapírral kibélelt kerek formába rakosgatjuk. A gombócokat megkenjük olvasztott vajjal. Még 2 percig letakarva kelesztjük, és 180 fokos sütőben pirosra sütjük. Porcukorral megszórjuk.

*Üstben készült, cukor nélküli szilvalekvárt újabban egy méhésztől tudok venni, de láttam a Sp#r prémium-választékában is, aranyárban persze.

Születésnapi torta

Ez a torta megérdemli, hogy teljesen külön bejegyzést kapjon. G. betöltötte kerek születésnapját, véget ért a nyár óta tartó sorozat, amelynek során minden jó ismerős, barát, közeli családtag megemlékezett a nevezetes évfordulóról. A pontos naphoz legközelebbi alkalommal érkezett anyósom, és G. testvére a feleségével. Anyósom x+ éven keresztül minden nevezetes alkalommal ugyanazt főzte ünnepi ebédeken: marhahúslevest, töltött húst rizzsel és krumplival, és kávétortát apósom kedvéért, még akkor is, amikor senki sem kért belőle, apósom pedig már nem tudott különbséget tenni egy kombinált fogó meg egy torta között, áldja meg az Isten. Úgy éreztem, ez a menü bombabiztos, bár a tortába kétségtelenül belenyúltam. A két tortaügyben legmegbízhatóbb és legnagyobb kihívást jelentő blogot tanulmányoztam alaposan, míg az egyikből, és a másikból is átvettem valamit, és így jött létre G. tortája.

Erdei gyümölcsös csokitorta (kb. 16 vastag szelet):

1. 22 dkg lisztet összekeverünk 35 dkg kristálycukorral, 9 dkg kakaóval, 2 teáskanál szódabikarbónával, és 1 teáskanál sütőporral. 2  egész tojást kikeverünk 20 dkg natúr joghurttal, 1,2 dl napraforgóolajjal, 2 teáskanál vaníliakivonattal, és 1 csészényi kávéval. A száraz és nedves részt összekeverjük, és két sütőpapírral kibélelt aljú 26 cm-es formában elosztjuk. Két részletben, 180 fokos sütőben addig sütjük, míg tapintásra rugalmas, és a hústű tisztán jön ki belőle.

2. 5 dl tejet  egy csipet sóval és 6  dkg búzadarával sűrűre főzünk, ízesítjük. Kihűtjük. 20 dkg vajat habosra keverünk 20 dkg porcukorral. Ízesítjük vaníliakivonattal, és citromlével. Összekeverjük a kihűlt tejbegrízzel.

3. 3 dl meggybefőtt levet kikeverünk 6 dkg  burgonyaliszttel, vagy étkezési keményítővel, meg 3 evőkanál cukorral. Sűrűre főzzük. Belekeverünk egy 400 g-os csomag mélyhűtött erdei gyümölcs keveréket.

4. A tortákat két-két lapra vágjuk, és hármat megkenünk a krémmel. A krém tetejére kenjük a gyümölcsös masszát. Mivel nem volt nagyon sűrű, nem kentem el a széléig, hagytam, hogy a fölötte lévő lap lenyomja egy kicsit. A tetejére fordítsuk az egyik torta alját, hogy szép sima legyen.

5. A csokoládémázhoz beáztatunk 2 lap zselatint annyi vízbe, amennyi ellepi. ,5 dl evőkanál vizet elkeverünk 1 dl tejszínnel, 3 dkg kakaóval és10 dkg porcukorral. Óvatosan felmelegítjük, végül hozzáadjuk a kinyomkodott zselatint. Ezzel már csak annyit melegítjük, hogy a zselatin felolvadjon. Kb. 30 percet hagyjuk állni a mázat, és amikor már kicsit besűrűsödött, akkor öntjük a torta tetejére. Kenni nem kell, nagyon szépen terül.

6. A torta tetejét koktélcseresznyével díszítjük. A sütés előtti napon belebotlottam egy zebra nevű ostyatekercsbe, amiből két csomag pont körülérte a tortát, szépen megállt mellette, szóval profi módon nézett ki.

Amikor az asztalra tettem az impozáns darabot, anyósom felkiáltott: "Hány tojásból sütötted a piskótát?! Tizenötből?" Ezt a labdát végtelenül jólesett lecsapni: "Kettőből, Mama." :))

Tücsökbogár és piszke nagyon tehetséges cukrászok, de már a blogjaik olvasása során elkezdek valami sósra vágyni, mert az édes ízt ilyen töménységben még olvasva sem birom. A tortát is volt ami ellensúlyozza:

Elöl a dagadó, hagyományos tojásos,zsemlés töltelékkel, mögötte csabai karaj.

Sugar and Spice

Merel egy krimit ajánlott a ginnekeni könyvesboltban, én mégis ezt a könyvet választottam a Little Black Dress sorozatból. A receptek csábítottak el, de végül is jól jártam. Benne van a chick-lit műfaj összes kliséje, de a Casablanca óta tudjuk, hogy száz klisé új jelentést hozhat létre. Vagyis: multinál dolgozó agyonhajszolt lány, aki új életet kezd. A semmiből feltűnő, lélegzetelállítóan jóképű férfi, akinek persze más kötődése is van. Új kezdet, egy vállalkozás formájában. Akadályok, amelyek egy csésze tea fölött könnyedén elháríthatóak. Hajlamos vagyok arra a következtetésre jutni, hogy egy kis humor, és némi kívülállás számomra is fogyaszthatóvá teszi a műfajt, legalábbis évente néhányszor.

Jules Stanbridge könyvében Maddy tortákat készít rendelésre. Ügyes ötletekkel terjeszti el a vállalkozás hírét, és a kezdeti nehézségek áthidalására állást vállal egy teázóban. Itt találkozik Matthew-val, akinek szintén megvan a maga története. Mindketten elváltak. Maddy a vetélését próbálja feldolgozni, Matthew az elvált  felesége halála után megnyugodott kislányai biztonságát félti. Úgy tűnik, nem tudnak közös nevezőre jutni. Maddy mellett egy ideális család áll: anyukája éppen énje leszbikus oldalát fedezi fel sok évvel a válása után. Nővére, Moo rájön, hogy nem tudja a karrierjét és a gyereknevelést összeegyeztetni, ezért úgy dönt, nem dolgozik tovább. Ben, Maddy bátyja ugyanúgy atyáskodna fölötte, mint a kislánya fölött, de Maddy megrázza magát, és a tortasütés mellé egy kis teázót is nyit. Mire a teázó megnyílik, Matthew is belátja, hogy érdemes a kockázatot újra vállalni. Akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés.

Maddy tortái egyszerű darabok. Az első, a Victoria sponge, ugyanaz, mint a mi holland sütink, lekvárral megkenve. A többi is egyszerű kevert tészta tortaformában megsütve, sziruppal meglocsolva, vagy mazsolával, szárított gyümölcsökkel keverve. Az utolsó recept csokitorta. Ha bárkit megkérdeznék, a csokitortáról valami puha, krémes dolog jutna eszébe, ez a torta pedig majdnem száraz, és csak egy kis aszott csokitető enyhíti a puritánságát. Mivel jó vastag is, én elvágtam háromba, és megkentem málnalekvárral, és tálaláskor egy kis fagyi és málnaszörp is jól illett hozzá.

Maddy Brown csokitortája (18 cm-es formában, kb. 8 szelet):

Kibélelünk sütőpapírral egy 18 cm-es kerek forma alját és oldalát, a papírt egy kis vajjal a formához ragasztjuk. 17,5 dkg vajat habosra keverünk 17,5 dkg szitált porcukorral. Egyenként belekeverünk 2 tojást. 5 evőkanál kakaót simára keverünk 175 ml tejjel. 22,5 dkg lisztet elkeverünk 1,5 teáskanál szódabikarbónával. A kakaós és a lisztes keveréket felváltva a vajas-cukros tojásos masszához keverjük. Belekanalazzuk a formába, és a tetejére szórunk 12,5 dkg apróra vágott étcsokoládét. 180 fokos sütőben másfél órát sütjük.

Ez utóbbi időtartam talán túlzás. Ha lesz legközelebb, a csokit inkább belekeverem, és amint a tészta  megbízhatóan megszilárdult, abba is hagyom a sütést.

Csigasor

Kellene már nyitni egy külön kategóriát a különféle csigáknak. Keresem az ultimate verziót, mind a tésztában, mind a töltelékben. Olyan tészta a jó, és van is ilyen, ami frissen laza, foszlós, másnap, ha  marad, akkor még mindig kellemes, nem kemény, nem száraz. A tölteléknél a határ a csillagos ég, csak ne legyen benne fahéj. A sós változatok hiányoznak még, de nagyon.

Most Macinál találtam az első változatot, és tényleg ez az a tészta, amit szombat reggel félkómásan össze lehet gyúrni, be a sütőbe, kész. Szűz kézzel egész jót csináltam sima túróból mákkal, a mascarponés változat kakaóval már frissen kemény volt, ki tudja miért. Igényelne még kísérletezést, de a mascarponés kelt tésztás változat piszkétől most erősen versenyben lehet vele, különösen egy előző esti gyúrás esetén.

Reggeli csiga (16 darab):

25 dkg lisztet összegyúrunk 25 dkg túróval/mascarponéval/krémtúróval/krémsajttal, 2 teáskanál sütőporral, fél teáskanál sóval, 10 dkg porcukorral és 5 evőkanál olajjal. Lisztezett sütőpapíron téglalap alakúra nyújtjuk. Megkenjük olvasztott vajjal, és megszórjuk töltelékkel. Ez lehet 10 dkg darált mák és 10 dkg porcukor keveréke, vagy  nesquick kakaó (bár az nekem túl édes), vagy porcukor-kakaó keverék. A tésztát feltekerjük, 2-3 cm vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk. 5 percig sütjük 20 fokon, majd a megfelelő szín eléréséig 175 fokon.

Mascarponés kelt csiga (16 darab):

1,5 dkg  élesztőt 2 kockacukorral megfuttatunk 1 dl langyos tejben. 30 dkg lisztet összekeverünk 10 dkg porcukorral, 2,5 dkg olvasztott vajjal, 15 dkg mascarponéval, 1 teáskanál vaníliakivonattal, és összegyúrjuk az élesztővel. Lehet, hogy kell még hozzá egy kevés tej, de csak nagyon kicsi. Téglalap alakúra nyújtjuk, és megszórjuk apróra vágott csokoládéval. Feltekerjük, 2-3 cm széles darabokra vágjuk és 175 fokon sütjük.

Ez egy picit túlsült, plusz a csoki fele a növényi alapú fehércsoki csepp volt (cukrászdiszkont...), ami sütéskor egyre keményebb lett, de így is egész jó volt.

Nyertes és vesztes

Mikor legutóbb volt G.-nek kerek születésnapja, akkor rendeztünk egy partit, sok vendéggel, koncerttel, ahogy kell. Eltelt tíz év, és most azt gondoltuk ki, hogy inkább szűkebb körökben, több alkalommal adjuk meg a módját a dolognak. Időben elkezdtük, mivel a születésnap novemberben lesz, de az első négy vendég már itt vacsorázott szombat este. (Meg is kell azt érni, mondaná majdnem legkedvesebb barátnőm...) A menü viszonylag gyorsan kialakult, a süteményre tőlem érkezett javaslat. Próbasütés egy héttel korábban, látszólagos siker. De mikor a hét közepén csak úgy összedobtam egy pitét a kávéhoz, az ünnepelt kérte, legyen inkább ez.

Vesztes változat: Málnás torta (8 szelet):

11 dkg lisztet összekeverünk 17 dkg porcukorral, 4,5 dkg kakaóval, 1 teáskanál szódabikarbónával, és fél teáskanál sütőporral. 1 egész tojást összekeverünk 10 dkg natúr joghurttal, 0,5 dl napraforgóolajjal, 1 teáskanál vaníliakivonattal, és fél csészényi kávéval. A száraz és nedves részt összekeverjük, és két sütőpapírral kibélelt aljú 18 cm-es formában elosztjuk. A nagy gáztepsin egyszerre tesszük a 180 fokos sütőbe. Addig sütjük, míg tapintásra rugalmas, és a hústű tisztán jön ki belőle. 2,5 dl tejet  egy csipet sóval és 3 dkg búzadarával sűrűre főzünk, ízesítjük. (Eddig kb. megvolt este, másnap, mire kihűlt minden, indulhatott a rukk'n'roll.) 10 dkg vajat habosra keverünk 10 dkg porcukorral. Ízesítjük vaníliakivonattal, és citromlével. Összekeverjük a kihűlt tejbegrízzel. A tortákat két-két lapra vágjuk, és hármat megkenünk a krémmel. A krém tetejére málnaszemeket rakosgatunk, kicsit bele is nyomjuk. A tetejére fordítsuk az egyik torta alját, hogy szép sima legyen. A csokoládémázhoz beáztatunk 1 lap zselatint annyi vízbe, amennyi ellepi. 2 evőkanál vizet elkeverünk 0,5 dl tejszínnel, 1,5 dkg kakaóval és 5 dkg porcukorral. Óvatosan felmelegítjük, végül hozzáadjuk a kinyomkodott zselatint. Ezzel már csak annyit melegítjük, hogy a zselatin felolvadjon. Kb. 15-20 percet hagyjuk állni a mázat, és amikor már kicsit besűrűsödött, akkor öntjük a torta tetejére. Kenni nem kell, nagyon szépen terül. Tálaláskor a maradék málnát a torta tetejére halmozzuk, és kicsit beszórjuk porcukorral.

Ki mástól, mint piszkétől.

Nyertes változat: Barackos pite (8 szelet):

10 dkg vajat beteszünk a mélyhűtőbe kb. fél órára, mellé egy pohárban vizet. 15 dkg lisztet kimérünk egy csipet sóval, és rákockázzuk a vajat. (A gasztroblogger kolleginák a következő műveletet aprítógépben, vagy késes betétű robotgépben végzik, ami nekem nincs. Valószínűleg ez az ideális megoldás, mert én nagyon szenvedtem a merülőmixer aprítófejével, és a robotgép keverőkarjával is. Ugyanis az a sejtésem, hogy minél kevesebbet érünk a vajhoz, annál jobb a tészta.) Valahogyan eloszlatjuk a vajat a liszttel. Végső esetben egy gyors eldörzsölés is szóba jöhet. Durva morzsásnak kell lennie, amiben még vannak borsónyi vajdarabok. Hozzáadunk 1 tojássárgát és 1-2 evőkanál hideg vizet (a mélyhűtőből). Csak annyira gyúrjuk meg, hogy összeálljon. Csomagoljuk fóliába, és tegyük legalább egy órára a hűtőbe, de lehet egy éjszakára is. A sütőt előmelegítjük 190 fokra. kb. 40 dkg sárgabarackot megmosunk, elfelezünk, cikkekre vágunk. Összekeverjük 2-3 evőkanál barna cukorral és 1,5 evőkanál burgonyaliszttel (étkezési keményítővel). Aki szerti, adhat hozzá egy kis kardamomot. Állni hagyjuk, míg a tésztát kinyújtjuk. Ehhez lisztezzünk be egy sütőpapírt és azon nyújtsuk kerekre a tésztát kb. fél cm vastagságúra (ahogy sikerül, persze). Rakjuk a közepére a barackot úgy, hogy 5-6 cm maradjon szabadon körben. Ezt azután hajtsuk fel, és kenjük meg enyhén felvert tojásfehérjével. A sütőpapírral együtt emeljük át a tepsire. Addig sütjük, míg a tészta aranyszínű nem lesz. Tálaláskor megszórjuk porcukorral, és fagylaltot is adunk hozzá.

Chili és Vanília receptje a Magyar narancsban.

És a menü:

Hideg göngyölt dagadó, leveles tésztás pite túróval, gombával és répával, görög saláta

Lecsós csirke rizzsel, kovászos uborkával és uborkasalátával

Barackos pite, sajttorta fagyival

A kávéhoz csokihab.

Az egyik vendég elég sok megszorítással él az étkezésben, de úgy vettem észre sikerült jól választani neki is.

Extra durva csokis

Rögtön kétszer. Az első recept a barátnőmtől, aki legalább háromszoros adagban süti négy jó étvágyú gyermeke kedvéért, a másik pedig Piszkétől, akinél mindig lehet inspirációt találni valamilyen édesre.  A fő különbség mindkét süteménynél az, hogy a zsíradék nálam olvasztott vaj, másutt olaj.

Arra viszont nagyon büszke vagyok, hogy egy másik blogger meg azt kommentelte itt nemrég, hogy valamilyen nem-édesre nálam talál jó ötletet többnyire.

Durván darabos csokis (23 cm-es piteformában):

10 dkg vajat megolvasztunk, és kicsit hűlni hagyunk. 10 dkg csokoládét apróra vágunk és összekeverjük 10 dkg liszttel, 10 dkg cukorral, 2 dkg kakaóporral és fél teáskanál sütőporral. 2 teáskanál neszkávét feloldunk 2-3 evőkanál vízben. Hozzáadunk 2 tojást és az olvasztott vajat. Habverővel simára keverjük, és elegyítjük a lisztes-csokis keverékkel. A piteformát kibéleljük összegyűrt sütőpapírral, és beleöntjük a masszát. Maréknyi dióbelet felvágunk, és a tészta tetejére szórjuk. 175 fokon 20 percig sütjük.

Durván csokis gyümölcsös (23 cm-es piteformában):

10 dkg vajat 5 dkg feldarabolt csokival lassú tűzön felolvasztunk, kicsit állni hagyjuk. 10 dkg cukrot elkeverünk 2,5 dkg kakaóval és egy csipet sóval. 1 tojást kikeverünk fél doboz tejföllel, 1 teáskanál vaníliakivonattal. Az olvasztott vajas masszához először a cukros keveréket adjuk hozzá, majd a tejfölös-tojásosat. Miután ez megvan, hozzáadunk 4 dkg lisztet. A piteformát kibéleljük összegyűrt sütőpapírral, és beleöntjük a masszát. A tészta tetejét kirakjuk málnaszemekkel és 165 fokos sütőben 40 percig sütjük. Megszórjuk porcukorral.

Mindkét tészta a megadott idő után kellemesen szivacsos, nem lágy, de nem is száraz.

Citromos-málnás túrótorta

Tavasszal-ősszel megjelennek nálunk a Global Volunteers szervezet képviselői. Szerencsére egyre ritkábban jönnek nagymamák, akik világot akarnak látni, de nem tudják, mivel kössenek le húsz izgő-mozgó kamaszt. Az utóbbi néhány alkalommal többnyire nyugdíjas tanárok érkeztek, akik nem lepődnek meg sok mindenen. Betty, a legutóbbi önkéntes,  felszerelkezett jó néhány gyorséttermi étlappal, és gyorsan bevont mindenkit a megfelelő szituációba. Nekünk kollégáknak elosztogatott néhány példányt a Ladies Home Journal és a Better Homes and Gardens példányaiból. Az előbbi teljesen érdektelennek bizonyult, de a második, első látásra zöld ujjú háziasszonyoknak készült folyóiratban néhány nagyon jó recept is volt. Természetesen csészékben megadva a mértékegységeket.

Citromos-málnás túrótorta (23 cm-es tortaformában):

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A 23 cm-es tortaformát kibéleljük sütőpapírral. Egy tálban összekeverünk 1 csésze lisztet, 1,5 teáskanál sütőport, negyed teáskanál szódabikarbónát és negyed teáskanál sót. Keverőtálban habosra keverünk 1 csésze kristálycukrot (barna is jó) fél csésze vajjal (10 dkg). Hozzáadunk 1 tojást, és 1 teáskanál vaníliakivonatot. Egy percig verjük alacsony fokozaton, majd felváltva, több adagban hozzáadjuk a lisztes  keveréket és háromnegyed csésze írót. Ezekkel éppen csak annyi ideig keverjük, hogy összeálljon. A töltelékhez 25 dkg krémtúrót összekeverünk negyed csésze porcukorral, fél citrom héjával és 1 tojással. A lisztes massza felét elkenjük a kibélelt tortaforma aljában. Rákenjük a túrót. A maradék lisztes keveréket kanállal elosztjuk a tetején és óvatosan elsimítjuk. 180 fokon kb. 10 percig sütjük. Ekkor a tetejére rakunk 15-20 dkg mélyhűtött málnát, és tovább sütjük 20-25 percig, míg a beleszúrt hústű tisztán jön ki belőle. Kb. 10 perc állás után  a sütőpapírral együtt kivesszük a formából és rácson hagyjuk kihűlni. Megszórjuk porcukorral.

Nem is értem, miért van mostanában ennyi új sütemény.