
Valamikor réges-régen bilincs volt a szovjet népen, a kereskedelmi televíziók elindulása, a kábelszolgáltatás megkezdése és a parabolaantennák elterjedése előtt, amikor tetőantennával fogtuk a tévéadást (két csatornát), akkor naponta néhány órára sikerült behozni az újvidéki televízió adását is, ahol kedd esténként sorozatokat adtak magyar felirattal. (Azért annyira régen nem volt ez. Mondjuk 15 éve.) Köztük volt egy négy-ötrészes minisorozat ezzel a címmel: A Town Like Alice. Azt hiszem, nem is láttam az összes részt, de néhány jelentre jól emlékszem. Hogy hogyan sikerült ezt a filmet azonosítani az Örökség című regénnyel, fogalmam sincs, de jó ideje megvan már, és legalább ötször elolvastam. Vagy többször.

A történet szörnyű része igaz, a jó részeket az író költötte hozzá. Nevil Shute Norway repülőgép tervező mérnök volt, szép karriert futott be Angliában, majd ötven körül áttelepült Ausztráliába. Írt vagy huszonöt regényt, amelyek akkoriban nagyon népszerűek voltak. Személyesen találkozott a főhősnő modelljével, aki több társával együtt japán hadifogságba került Malaysiában. Mivel a csoportban csak nők és gyerekek voltak, a japánok nemigen tudtak velük mit kezdeni. Ide-oda küldözgették őket egy-két őr kíséretében. Ez napi tíz-húsz mérföld gyaloglást jelentett a legrosszabb trópusi körülmények között, miközben sokan meghaltak. Mikor a legutolsó őr is belehalt az út során szerzett betegségébe, a nők és gyerekek maradéka letelepedett egy faluban, és a háború végéig élték a bennszülöttek életét. A regény in medias res kezdődik a háború után, amikor a hősnő örököl annyi pénzt, hogy akár egész életében megélhet belőle. Első gondolata az, hogy kutat ásat abban a faluban, ahol a háborús éveket töltötte. Visszatér, és véletlenül megtudja, hogy a háborúhoz kötődő legkegyetlenebb emléke, egy ausztrál hadifogoly megkínzása, azért, mert nekik élelmet szerzett, a fogoly életben maradásával végződött. Elindul hát megkeresni a férfit, akivel összesen kétszer beszélt, és amikor megtalálja, úgy dönt, hogy a vagyonát annak a helynek a felvirágoztatására költi, ahol együtt fognak élni. A történetet a lány koros ügyvédje meséli el, aki maga is gyengéd érzelmeket táplál a lány iránt. Szépen ellenpontozza egymást a könyvben az idős férfi hanyatlása és a szerelem kibontakozása, a város felvirágzásával együtt.
Ha semmi sem jut eszembe, akkor általában darált húst vásárolok, "majd lesz valami" alapon. Itt és most szükség van egy mental note-ra, miszerint kettőnknek bőven elég 30 deka hús, ha nem akarjuk két napig enni a fél kilóból készült ételt.
Zöldséges húsgombóc (4 személyre):
50 dkg darált húst fűszerezünk sóval, borssal, valamilyen jóízű fűszerkeverékkel és apróra vágott zöldpetrezselyemmel. Adunk hozzá 1 tojást, és annyi zsemlemorzsát, hogy jól formázható legyen. Diónyi gombócokat formálunk a húsból, és mindkét oldalukon megsütjük kevés napraforgóolajon, több adagban. Konyhai papírra kiszedjük. Fél póréhagymát felszeletelünk és 1 evőkanál olívaolajon kevés sóval megpárolunk. Felöntjük kevés vízzel, hozzáadjuk a húsgombócokat, és 35-40 percig pároljuk fedő alatt. Közben elkészítjük a zöldségeket. A póréhagyma másik felét, 1 répát, 1 cukkinit és 1 paradicsomparikát egyforma kis kockákra vágunk. 1 evőkanál olívaolajon megpároljuk őket, úgy, hogy a fenti sorrendben fokozatosan tesszük a zöldségeket a serpenyőbe, 1-2 perc szünettel. Sózzuk, borsozzuk, ízesítjük kevés balzsamecettel és 1 kockacukorral. Ha a paprika átmelegedett, kész is. A hús levét 1 mokkáskanál liszt és fél pohár tejföl keverékével behabarjuk, jól kiforraljuk. A húst a mártással, tetején a zöldségekkel tálaljuk.
A mártás íze édeskés, mint a hagymalevesé, jól kiegészítik a savanykás zöldségek.
Bevallom, én Sherlock Holmest magamban úgy hívom: Serló Holmész. Ez nem az én találmányom, hanem Révbíró Tamásé, aki magyarra fordította John Lennon kis szösszenetét Sherlock Holmes addig ismeretlen esetéről. (És még el is tudja olvasni magyarul az, akinek van hozzá elég türelme.) Holmes nagy toposz lett, és minden formában működik. Itt van például Dr. House alakjában (miért is nem lepődtem meg a sorozat végén?). Új szerelmünk, Benedict Cumberbatch teljesen új dimenziót adott neki, és én rettentően élvezem Michael Caine és Ben Kingsley párosát is, amely kifordítja a két szereplő viszonyát.

Anthony Horowitz nem akart modernkedni, ő egy hiányzó történetet akart megírni, és ez remekül sikerült is neki. A The House of Silk éppen az, ami: egy kígyózó detektívtörténet, amely új lehetőségeket kínál minden sarkon. (Bár nekem kezdettől fogva gyanús volt valaki...) A szerző nem maga döntött a megírás felől. A Conan Doyle hagyatékát gondozó Conan Doyle Estate egyenesen megbízta a regény megírásával, és egészen a tavaly őszi megjelenésig titok volt a könyv címe, és a tartalma is. Felvonulnak a jellegzetes figurák, a viktoriánus London ködébe burkolózva. Doctor Watson Holmes valódi halála után idézi fel az ezer évre titkosított történetet, amelyben szerepel képrablás, betörés, öngyilkosságnak álcázott gyilkosság, lassú mérgezés. Brutális emberölés több is van, és vannak perverz figurák, akik túl magasra jutottak ahhoz, hogy megengedjék a titok kiderülését. A Guardian így dícsérte a könyvet:
"So, all of the elements are there: the data, the data, the data. Nothing of consequence overlooked. And yet can Horowitz, like Holmes, make from these drops of water the possibilities of an Atlantic or a Niagara? Can he astonish us? Can he thrill us? Are there “the rapid deductions, as swift as intuitions, and yet always founded on a logical basis” that we yearn for? Emphatically, yes."
Yesss.
Lajos Mari egyik szakácskönyvében találtam rá erre vendégeknek szánt ételre. Ebből ki lehet hozni azt, amit a valódi pizzából hiányolok: hogy a kiváló hozzávalók valóban alkossanak új egészet, hogy ne legyen az étel sok hűhó semmiért.
Fasirtpizza (4 személyre):

30 dkg darálthúst sózunk, borsozunk. Keverünk bele még valamilyen jóízű fűszerkeveréket, 1 egész tojást, fél csomag felaprított petrezselyemzöldet, és annyi zsemlemorzsát, hogy jól gyúrható massza legyen. Egy hosszúkás sütőformát (loaf tin névre is hallgat) kibélelünk sütőpapírral. Belesimítjuk a masszát, és 220 fokos sütőben 15 percig sütjük. Közben 1 evőkanál olívaolajon megpárolunk 1 evőkanál reszelt vöröshagymát és 25 dkg vékonyra szelt gombát. Hozzáadunk 1 kockára vágott kápia paprikát. Csak borsozzuk és megszórjuk oregánóval. Ha a gomba megpirult, belekeverünk fél csípős zöldpaprikát karikára vágva, 8-10 darab olajbogyót négybe vágva, és a petrezselyemzöld másik felét. Ezekkel már nem pároljuk, félretesszük. Ha a 15 perc letelt, levesszük a hőmérsékletet 200 fokra. A húst megkenjük piros pestóval, és ráhalmozzuk a zöldséget. 30 percig sütjük, de az utolsó 10 perc letelte előtt rákockázunk fél gömb mozzarellát.
Rizs, saláta megy hozzá.
Chili és Vanilia első szakácskönyvében egyetlen étel volt, amin kicsit megütköztem, vagy inkább elgondolkodtam. Az egreses töltött káposzta receptje egyértelműen nyár eleji étel, a téli változat könnyű testvére. Nálunk is divat volt a kapros, enyhén paprikás változat, de ahhoz anyám a friss káposztát úgy kovászolta meg, mint az uborkát. Az egres, vagy püszke, a maga vad savanyú ízével kézenfekvő választás a kovászolás kiváltására. A télen jutott eszembe először a megfőzése, mikor a mélyhűtőpultban felfedeztem az azelőtt sosem látott fagyasztott püszkét. Mikor káposztáért indultam a piacra, az is eszembe jutott, hogy nyilván nem véletlen ez a párosítás, hiszen egy időben érnek, és igazam lett. Ugyan csak egy néninél, de volt püszke kis poharakba adagolva. A recepten éppen annyit változtattam, hogy közelebbi rokona legyen az én téli töltött káposztámnak.
Püszkés töltött káposzta (4 személyre):

Egy kb. 1,5 kilós fej káposzta külső leveleit leszedjük, legalább hatot-nyolcat. Ez a legneccesebb művelet, a harmadik levéltől szakad, mint az istennyila. Vizet forralunk, és a leveleket pár másodpercig blansírozzuk, majd hideg vízbe kiszedjük, lecsöpögtetjük. A maradék fejet négybe vágjuk, a torzsáját kiszedjük és vékonyan felszeleteljük, vagy legyaluljuk. Fél kg darált sertéshúst összekeverünk 8 dkg rizzsel, 2 evőkanál reszelt vöröshagymával, sózzuk, borsozzuk, elkeverjük 1 tojással. A tölteléket a káposztalevelekbe göngyöljük. A nagyobb leveleket szükség szerint kettévághatjuk. 1 fej vöröshagymát karikára vágunk és 2 evőkanál olívaolajon kevés sóval megpároljuk. 1 csomag kaprot felaprítunk. A felét, és az összekötözött kaporszárat a hagymához adjuk a káposztával, és 15 dkg megtisztított, félbevágott egressel együtt. A töltelékeket a káposzta tetejére fektetjük, és annyi vizet adunk hozzá, hogy éppen ellepje. Kb. 45 percig főzzük, majd 2 teáskanál étkezési keményítőből és 1 dl főzőtejszínből habarást készítünk, és a forrásban lévő ételhez öntjük. Miközben jól kiforraljuk hozzáadjuk a maradék kaprot, és egy kevés citromlevet, és ha kell, sózzuk, borsozzuk, és adunk hozzá egy kevés cukrot.
Nekem ízlett, G.-nek kevésbé. Talán a legközelebbi rokona a töltött tök/cukkini. Annak az elkészítése mindenesetre kevesebb macera. Vagy elbírna egy kicsi pirospaprikát is.
Tavasszal sokat olvastunk egy mini Olive magazint a végzős szakácsokkal. Abban az évben, amikor Good Food előfizető voltam, promóciós ajándékként adták egyszer. Volt benne egy dupla oldal, amelyen a sütnivaló kolbászhoz ajánlottak recepteket. Mivel P#ck-gyártmányú grillkolbászból raktároztunk egy keveset, ebből használtam fel egy szál magyaros, és egy szál olasz kolbászt ehhez a recepthez, amiben az tetszett meg, hogy nem kolbász formában volt benne a hús.
Kolbászgombócos tészta (2 személyre):

2 szál nyers grillkolbász héját felvágjuk, és a töltelékből diónyi gombócokat formázunk. Egy serpenyőben felhevítünk 1 evőkanál olívaolajat, és a kolbászgombócok mindkét oldalát barnára sütjük, kb. 10 perc alatt. Bő sós vízben kifőzünk 2 kocka (12,5 dkg) mie tésztát. Leszűrjük, a levéből kicsit félreteszünk. A gombócokat összekeverjük 2 evőkanál magos mustárral és 4 evőkanál tejföllel. Adunk hozzá egy kevés főzővizet. Sózzuk, borsozzuk, és összekeverjük a tésztával.
Még jól megborsozzuk a tetejét.
Ilyenkor május végén már általában sikerrel szoktam visszautasítani G. javaslatait, hogy főzzünk töltött káposztát, babgulyást, vadas marhát. Harminc fokban könnyű azzal érvelni, hogy ezek téli ételek, most főzzünk inkább valami frisset, zöldségeset. Ez a mostani hűvös tavasz inkább őt támogatja, ezért van még néhány kemény drog az étlapon. Ez a leves a helyi szakácskönyvben van benne. Disznóölés után főzték, máskor nem volt hozzá alapanyag. Az egyik kollégám elevenítette föl pár éve valamilyen gasztronómiai versenyre, azzal a kis változtatással, hogy az eredetiben nem volt semmilyen levesbetét, csak a belsőség és a zöldség. Miklós túrógombócot főzött bele, de én most házi csigatésztát választottam.
Szíve-nyelve leves (4 személyre bőven):

1 egész sertésszívet és 2 sertésnyelvet megmosunk, és enyhén sós hideg vízben feltesszük főni. Adunk hozzá 1 fej vöröshagymát egészben, 2 gerezd fokhagymát, 8-10 szem egész borsot, 2 babérlevelet. Lassú tűzön két óráig főzzük, és utána hagyjuk kihűlni. A szívről levágjuk a nagy ereket, a nyelvekről pedig lehámozzuk a nagyobb ízlelőbimbókat. Mindkét húst hosszúkás darabokra vágjuk, kb. 4 cm hosszú, 1 cm széles csíkokra. Pörköltalapot készítünk. 1 fej vöröshagymát apróra vágunk, és 1 csapott evőkanál kacsazsírban üvegesre pároljuk kevés sóval. Adunk hozzá még 1 gerezd fokhagymát apróra vágva, de ezzel már csak egy percig pirítjuk. A tűzről lehúzva megszórjuk 2 teáskanál pirospaprikával. Hozzáadjuk a húsokat, felengedjük kevés húslevessel, vagy alaplével. Sózzuk, borsozzuk, adunk hozzá 1 szárított csípős paprikát, fél friss zöldpaprikát, babérlevelet és kevés köménymagot. Kb. egy órát főzzük még, majd hozzáadjuk a zöldségeket, amelyeket akkora darabokra vágunk, mint a húst. 4 szál répa, 2 szál gyökér és fél fej karalábé szükséges hozzá. A levest felengedjük annyi húslevessel és vízzel, amennyi levest szeretnénk, utánaízesítjük, és addig főzzük, míg a zöldségek megpuhulnak. Habarást készítünk: fél pohár tejfölt összekeverünk 1 csapott teáskanál liszttel, felengedjük fél pohár vízzel, és belecsavarjuk fél citrom levét. A forrásban lévő levesbe öntjük, jól kiforraljuk. Közben sós vízben kifőzünk 10 dkg házi csigatésztát, és leszűrve a leveshez adjuk. megszórjuk apróra vágott zöldpetrezselyemmel.
Másnap még finomabb volt.
Ha húsevőként válságban vagyok, akkor nem a saláták következnek, hanem a sajttal és a túróval készült ételek. Ha a válság nem túl súlyos, akkor jönnek a húsgombócok. Most a tavaszra hangolva.
Kapros húsgombóc (3 személyre):

Fél kg darált sertéshúst összekeverünk 1 egész tojással, sóval, borssal és annyi zsemlemorzsával, hogy jól formázható massza legyen (ez maximum 1-2 evőkanálnyi). A masszából kisebb diónyi gömböket formázunk, és 2 evőkanál olívaolajon néhány perc alatt mindkét oldalukat átsütjük. A megsült gombócokat kivesszük. A visszamaradt olajban megpárolunk 2 evőkanál reszelt vöröshagymát. Közben felaprítunk 1 csokor friss kaprot, és a felét a hagymához adjuk. Felengedjük 2-3 dl alaplével, ha van kéznél. Ha nincs, akkor vizet adunk hozzá. Visszatesszük a gombócokat és kb. 20 perc alatt puhára pároljuk. Ha elkészült, beletesszük a kapor másik felét, és egy kevés citromlevet. Ha szükséges, adunk hozzá 1 kockacukrot is, hogy tompítsuk a savasságát. Reszelünk bele egy kis szerecsendiót, és utánaízesítjük sóval, borssal, ha szükséges. Hozzáöntünk 1 dl tejszínt. Egyet forr, és kész. Rizzsel, vagy tésztával tálaljuk.
Ennek az ételnek számtalan változata lehet.
Egy család árul tavasztól őszig mindenféle dolgokat a főtér sarkán. Levestésztával, lekvárokkal és birsalmasajttal kezdték mikor elolvadt a hó, és én máris azzal sokkoltam az éppen soron lévő családtagot, hogy megkérdeztem, mikor lesz málna... Pár napon belül megjelentek a friss dolgok is, tavaszi virágok, petrezselyemzöld és medvehagyma. Erről mindenféle eszembe jutott, először persze valami húsétel.
Medvehagymás töltött dagadó (2 személyre, maradékkal):

Kb. 60 dkg-os sertésdagadót középen óvatosan felszúrunk. Aki ehhez nem elég bátor, kérje meg a hentest, szúrja fel. Kézzel is kitágítjuk a nyílást, és a húst kívül-belül sózzuk, borsozzuk. 2 szelet fehér kenyér belét beáztatjuk kevés tejbe, majd jól kicsavarjuk. Adunk hozzá 3 kemény tojást apróra vágva, 1 nyers tojást, 1 csomag petrezselymet és fél csomag medvehagymát apróra vágva. Sózzuk, borsozzuk. Jól összekavarjuk, tehetünk hozzá egy kevés zsemlemorzsát is. (Ha nincs medvehagyma, akkor egy evőkanál reszelt vöröshagyma megy még bele.) Kóstoljuk meg, legyen jóízű. Töltsük bele a felszúrt dagadóba, a húsdarab végét tűzzük össze egy hústűvel. Vágjunk hasábokra 3 közepes sárgarépát, 2 gyökeret, 1-2 szál szárzellert, vagy egy negyed fej zellert. Adjunk hozzá 1 zöldpaprikát, 1 kis fej vöröshagymát és 2 gerezd fokhagymát karikára vágva. Egy kisebb tepsi aljába terítsünk sütőpapírt, arra szórjuk a zöldségeket. Sózzuk, borsozzuk, és öntsünk rá kevés olajat, keverjük össze. A zöldségek tetejére fektessük a húst, azt is locsoljuk meg kevés olajjal. A tepsit fedjük be alufóliával, és 200 fokos sütőben 1,5 órát süssük. Utána vegyük le a fóliát, és süssük a húst pirosra. Rövid pihentetés után tudjuk szépen felszeletelni. A zöldségekkel együtt tálaljuk.
Igazán a maradék a legfinomabb hidegen, minden nélkül.
Nem emlékszem, hogy az ételre, vagy az étteremre hívta fel a figyelmemet valaki, de mind a három alkalommal, amikor Bar le Duc-ban voltam, elmentem ide, és choucroute garni-t ettem. A legnagyobb kivívás az volt, hogy az étel nevét hibátlanul ki tudjam ejteni. Jó párszor úgy mondtam: couchroute, de a kollégám mindig kijavított. Sokat készültem rá, hogy megfőzzem, és mindaddig bizonytalan voltam, míg rá nem jöttem, hogy ez az étel a húsos káposzta legközelebbi rokona, más fűszerezéssel, amit be lehet vinni az eredeti ételbe is.
Chouroute garni (Elzász-lotharingiai specialitás, 4 személyre):
1 fej vöröshagymát apróra vágunk, és 2 evőkanál olívaolajon, kevés sóval megpárolunk. Hozzáadunk 1 gerezd apróra vágott fokhagymát, és felöntjük 3 dl fehér borral. Hozzáadunk 70 dkg savanyú káposztát. Ízesítjük borókabogyóval, egész szegfűborssal, őrölt borssal, és teszünk bele 1 babérlevelet, meg 1 cső szárított csípős paprikát (mert enélkül nem megy). Hozzáadunk 4 darab házi nyers sütőkolbászt (ebből főtt ki a paprika, ami pirossá tette az ételt, ami alapvetően fehér), 1 szál füstölt kolbászt 4 darabra vágva (az étel elkészítésének egyik legnagyobb hozadéka számomra az egészben, vagyis nem karikára vágva főtt füstölt kolbásszal való megismerkedés volt). Hagyományosan háromféle kolbászt ír elő a recept. Ha főzőkolbászt vagy virslit is választunk, akkor azt csak a legvégén tegyük az ételbe. Teszünk még bele néhány darab császárszalonnát, és nyers füstölt húst. (A füstölt nyúlja nevű képződmény rendkívül hatásos tud lenni.) Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a húsokat, és lassú tűzön másfél óráig főzzük. Tálaláskor a káposzta tetejére rakjuk a húsokat, és köretként apróra vágott, zöldpetrezselyembe forgatott főtt burgonyát adunk mellé.
Az étel simán elment a többi között, éppen a krumpli okozott egy kis meglepetést.
Falun lakó kolléganőm (aki soha, de soha nem veszti el a hidegvérét) izgatottan hívott fel egy szerda este. Az egyik malacuk eltörte a lábát, le kell vágni, kérek-e a húsból. Hogyne kérnék. Másnap érkezett bő háromkilónyi bőrös comb és olyan karajszeletek, amelyek együtt voltak levágva az oldalassal. Négy csomaggal lett a mélyhűtőben. Miután volt belőle malacsült serpenyőben és agyagedényben is, elgondolkoztam valami összetettebb megoldáson, és eszembe jutott a kedvenc gasztrosorozatom, amelyben Jamie Oliver saját tanyáján termeszti a zöldségeket. Az egyik részben főzött egy sertéspörköltre kísértetiesen emlékeztető ételt, de ebben is volt azért néhány twist, ami nem biztos, hogy eszébe jutna annak, aki ezt az ételt rendszeresen főzi.
Fűszeres paprikás sertésragu (4 személyre):

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. 1 kg bőrös malachúst egy vagy két darabban megpirítjuk kevés olívaolajon egy olyan lábasban, amelyet be tudunk tenni a sütőbe később, lefedve. Közben a húst sózzuk, borsozzuk, mindkét oldalán. Közben apróra vágunk 1 nagy fej vöröshagymát, és miután kivettük a húst, a vöröshagymát kevés sóval megpároljuk az olajon. A párolás végén hozzáadunk 1 gerezd apróra vágott fokhagymát is, és 1 teáskanál köménymagot, kevés majorannát, chilipelyhet ízlés szerint, és végül 2 púpozott teáskanál pirospaprikát. Beleteszünk egy doboz hámozott paradicsomot, és többféle paprikát, például 2 darab tölteni valót csíkokra vágva, 1 kápiaparikát csíkokra vágva, fél hegyes erős paprikát vastagabb karikákra vágva és néhány darab olajban marinált sült paprikát is (az #ldiból). Én ki nem hagynám belőle a szárított csípős paprikát sem, egészben, vagy kettétörve. Visszatesszük a húst az edénybe, és annyi vizet öntünk hozzá, hogy ellepje a húst. Még egyszer sózzuk, borsozzuk, teszünk bele 1 kockacukrot és 2 evőkanál borecetet. Felforraljuk, s lefedve a sütőbe tesszük. 3 óra alatt vajpuhára sül. Rizzsel, és citromos sós tejföllel tálaljuk, amelyben elkevertünk egy jó adag finomra vágott zöldpetrezselymet.
További változatok

Leve rengeteg lett, ezért miután a hús kifogyott belőle, merülőmixerrel pépesítettem. Fél kg csirkemájat átsütöttem kevés olívaolajon, és annyi mártást adtam hozzá, hogy jól ellepje májat. Körülbelül 10 percig pároltam lassú tűzön. Ez még egy ebéd volt petrezselymes krumplival, a harmadik napon pedig kifőztem egy adag mie tésztát (újabb titkos kedvencem), éppen csak annyi ideig, hogy a csomók szétbogozódjanak, majd a maradék mártással átmelegítettem, és a májat a a tetejére tettem.
Minden formában finom volt, gazdag, összetett ízű. Csípős.
Megvan a második adag házikolbász is. Letöltöttem mindenféle különleges fajták receptjét, de egyelőre szeretnék kellően gyakorlott lenni a technikákban. Ma már sokkal flottabbul kezeltem a húsdarálót, inkább a bél tréfált meg, két hosszú szálat el kellett dobnom, olyan kicsi átmérőjűek voltak, hogy nem lehetett felhúzni őket a kolbásztöltőre.
Néhány újabb megjegyezni való:
1. A Kistópart utai hentes (eddig is tudtam, hogy a legjobb a városban, csak nekem nem esik útba) ajánl kolbászhúst, méghozzá úgy, hogy 70 dkg színhúshoz (comb, tarja, lapocka vegyesen nagyobb kockákra vágva) ad 30 dkg ipari szalonnát, vagyis vegyes kövéret, és ennek van együtt fix ára. Ez valamivel több zsiradék, mint az eredeti receptben. Nagyon szép hús volt, semmi ín, vagy bőr. A két kilóból egy pici darab bőnyét dobtam el, amiről gyanús volt, hogy feltekeri a daráló. Majd látjuk, milyen lesz ez az arány. Mindenki dicsérte a kolbászt, TöFe is, de szerinte kicsit száraz volt.
2. A bél megvizsgálásához jó a vízdugó keresztülfuttatása, de a felhúzás előtt érdemes felfújni is, így könnyebb is felhúzni.
3. Most úgy csináltam, hogy a húst kockára vágtam, és elkevertem a fűszerekkel. Egy éjszakát állt a hűtőben, másnap daráltam és töltöttem. Biztos, hogy jobban átjárják az ízek, és a keverés miatt sem kell sokat aggódni.
Az első adag utolsó négy darabját Gabojsza ötlete alapján savanyú káposztalében főztem meg, körülbelül 20 perc alatt. Finom volt, szaftos és végre értelmet nyert az a tetrapack dobozos bio káposztalé, amit legutóbb valahogy megvettem az Al#iban, magam sem tudom, hogyan.

Felhívom a figyelmet a bájos Emile Henry tálkákra amit gasztrogyerek a királynőnapi zsibvásárban vett nekem néhány más darabbal együtt, fillérekért.
"A salátába a bölcs hinti a sót, fukar az ecetet, tékozló az olajat." Főzés, olvasás, elmélkedés

RSS
balinto 2006